Ez már a kellemes rész. Nyista tömeg a bevásárlóközpontokban, nincs több sorbanállás, zsebszámolás, hogy van é elég pénz erre meg arra. Mostmár sikerrel túlvagyunk a nehezén, ma hozzájutottunk anyós és após ajándékához, rábízva magam életem szerelmének értékítéletére. REeméljük sikerül.
Én nem tartok attól, hogy kiürült a karácsony. Most, hogy már van szerelmem, akinek tényleg izgalommal, nagy utánajárással vásárolok, most így mindenkinek máshogy állok az ajándékához. Mindenkinek jót akarok. Nem mütyűrt, hanem hasznosat, aminek örülne. Mert lehet, hogy én is részese vagyok a nagy tömegnek, ami egy 30 méteres pénztársorban áll a lastminitben, és nem kézzel készített képeslapot fabrikálok gyertyafénynél, a szeretet mantráját mondogatva, de szerintem ez ugyanaz.És most ez egy remek, egybefüggő post lett. Valaki lőjön le, kérem.
Vissza csomgolni.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Vera · http://leteindien.sosblog.fr 2007.12.23. 13:20:38
de tényleg öröm volt olvasni, ezúton is Boldog Karácsonyt Mindkettőtöknek! :)
Réka · http://werehorse.freeblog.hu 2007.12.23. 20:45:22