Pontosabban 366 nap, és körülbelül 15 óra. Pluszminusz iksz perc. Nem sok.
Az egész hajnalig tartó MSNezésekkel kezdődött. Már akkor volt valami a levegőben.
Aztán ölelkezésekkel folytatódott és még több beszélgetéssel. Néha már telefonon. Amolyan kamasszerelem-módra. Tudod. Amikor kicsit remeg a hangod a telefonban, mert nem aarsz hülyeségeket beszélni. Pedig legbelül a szókincsed az izgatottságtól leredukálódott rég gügyögéssé. De te macsósan akarsz megjelenni, azaz meghallódni.
Aztán lett az egészből egy élő találkozó. Ismerősökkel való összekoccanásból kvázi randi lett. Margitszigeti kardozással, teázással, Blahán gyrosozással. Nem volt a legromantikusabb napok egyike, ha kívülről nézte az ember. De nekem az volt. Mosolygott, vicces volt, sokmindent el lehetett neki mondani, és gyönyörű volt a számomra. Valóságos hölgyként ült a teázóban. Én pedig a mosdóban kissé remegő térdekkel gondolkodtam azon, hogy mi lesz, van é egy ilyen csodalénynél esélyem.
Aztán kikísért a vonatomhoz. Ölelkeztünk. Sokat.
A vonat el is ment. Én a karjai közt maradtam. Ahogy ő az enyémek között. Majd leültünk. Átöleltem. Hozzámbújt. Ot már tudtam.
És 366 napja, 15 órája és pár perce megcsókolt először. Azzal az édes, felemelő csókkal, amilyennel még senkinél nem találkoztam. És amit azóta is mindig megkapok, ha látom őt. Ha látom a csillogó, kristálykék szemeit, csillogó haját, vidám mosolyát.
Voltak nehéz időszakok. Most is az van. Vizsgák, szülői őrület, egyéni hülyeségek. De mindig tiszteltük, szerettük egymást. Őszinték voltunk, megbeszéltünk mindent. És ha baj volt, tisztáztuk, és utána együtt nevettünk. Felfedeztünk a másikban egy világot, és az a világgá vált számunkra. Pontosabban ahogy ő megfogalmazta: "Neked én vagyok az egyetlen a világon, és nekem te vagy a világ".
És ez ma is ugyanúgy érvényes. Több mint egy év után még mindig beszélgetünk, még mindig örülünk egymásnak, ha látjuk egymást, mint az első alkalommal. Még mindig a haja és a bőre illata számomra a legédesebb, és a nevetése engem is mosolyra fakaszt.
Még mindig kamaszosan szerelmesnek érzem magam melette.
Boldog vagyok. Vele. Még mindig.