Istenem, de szeretek hóesés közben az ablakomban ülni, élvezni a talpam alatt fűtő radiátort, és nézni, ahogy az apró kristályos fagyott vízcseppek hullanak alá az égből.
Nem egészen véletlen, hogy tél-fétises fanatista vagyok. ^^
A csapadéknak számomra két elfogadható formája van, az egyik a köd (mert nincs is annál hangulatosabb, mint a ködben úszni és csatangolni) a másik pedig a hó (fehér, pelyhes, szikrázó hideg szépség). Mind a kettő képes mosolyt csalni az arcomra.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.