A 2007-es őszi félév vizsgaidőszakát  ezennel ünnepélyes keretek között lezárhatom. Rengeteg tankönyv ezernyi oldalának átnyálazása, masszívabb kávémennyiség elfogyasztása és egy kisebb guatemalai dohányültetvény elszívása után több dolgot is kijelenthetek.
Ad  1.: Könnyebb volt mint számítottam, habár nem volt sétagalopp. Inkább újra érettségiztem volna (ofkorsz felvételi tét nélkül), mert az azért egyszerűbb volt. Izzasztóbb tud lenni egy negyvenperces tippelős pszichovizsga a történelem emeltszint kétórás esszéírogatásánál. Habár még így sem kellett egy UVra sem mennem.
Ad 2.: Jobb lett mint amire számítottam, de lett oly jó, mint amilyenről álmodtam. Két ketes (Statisztika és szociológia), egy hármas (Pszichológia), egy négyes (Beszédművelés I.) és jónéhány ötös érdemjegy boldog tulajdonosa vagyok. 31 kredit, plusz várható egy ösztöndíj.
Ad 3.:  Kern Dávid számára a válasz a szociológiavizsga kezdése előtt 3 perccel feltett kérdésére: Igen b*zdmeg Dávid, elég fehér volt az inged, nem törtfehér. Irigyeltem a problémáidat xD.
Köszönetet mondanék ezúton a British American Tobacco és az Imperial Tobacco ltd-nek támogatásukért, a Nescafénak és a névtelen dél-amerikai ültetvényen gürizőknek.
Köszönet volt osztályomnak a pókerparti(k? - nem jó a memóriám erről az időszakról)ért, és a tapasztalatcserékért, továbbá Karda Szabolcsnak a számológépért, és Tovtiny Eduárdnak a masszívabb kölcsöncigarettáért. Szüleimnek a konstans adrenalinemelő és motiváló stresszbentartásért.
És végül, de nem utolsósorban a legfontosabb: Köszönet Juhász Rékának türelméért, segítségéért, és labilis idegrendszerem időszakos kitöréseinek elviseléséért és szeretetéért.
A hét további részében fellelhető leszek regenerációs sztáziosban az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziuma előtt, Érden laptop előtt, esetlegesen változó szórakozóhelyeken. Esetlegesen ha egyik helyen sem vagyok megtalálható, kereshető vagyok google-n, detoxban vagy ctrl+f lenyomásának segítségével.
Zárásképpen:



WHÁHÁHÁBÁZDMEGVÉGENINCSTÖBBÉÉÉLJENÉLJENÉLJEEEEEEEEEEEEN!

Mindezek után élménybeszámolnék. Pontosabban mi a halált* könyvszélen porosodó ujjlenyomatot kerestem én ELTE BTK nyíltnapon.
A válasz igen egyszerű, kedvesem oda kíván járni, így felöltöttem én is vele szombat hajnalban a négyméteres sálat, a fekete oldaltáskát, és útra keltem, egye fene, nézzük a felsőoktatási körökben sokat emlegetett bölcsészek főhadiszállását. Beépített BGF-bölcsész  jelentése következik.
Első tapasztalat: a bölcsészekben nincs beépített ökonómia-érzékelő. Astoria felől közelítettük meg a BTK-t, és a kapun belépve nem ugrott rám egy szakiránnyi diák, "MIKROÖKONÓMIÁT TANULT, HALÁL RÁ!" felkiáltással. Kedvesek voltak, segítőkészek, kaptam én is ELTE-s mappát, ami a várt anyagi helyzethez mérve nagyon színvonalasan van kivitelezve, és látszik rajta, hogy profi munka eredménye.
Második tapasztalat: Bölcsészéknél van pénz, csak jól titkolják. A főépület ugyan érdekes állapotban van, a maga elvont repedéseivel és szépséghibáival, de az A-tól K-ig terjedő betűzésű  "melléképületek" mind frissen felújítottak, kulturáltak, szépek, világosak. Én meg a feneette külkeres egy börtönbe járok minden nap. Igen, irigy vagyok.
Harmadik tapasztalat: Az előadók jófejek. Ugyan volt a tájékoztatón egy szakmailag horronak számító OFIKos leányzó, aki fél órán át beszélt a semmiről felvételi rendszerről, és az irodalomprofesszor magyar szakon nagyon zárkózott, és sokat ööö-zik és szóismétel, de a nyelvtan professzora és az előadói kar összességében jófej, vidáman elvont és elvontan vidám társaságnak tűnik.
Réka persze odavolt és vissza a gyönyörűségtől, én meg megtudtam, milyen az élet ELTE-éknél. Jelentés a BCE és a BGF számára jövő héten, szemeszterkezdéskor megy. És ha minden jól megy (és jól fog), szeptembertől Réka is ellát majd infókkal, milyen az élet a Múzeum körúti campusban.

* rossz szóhasználat/ómen. A halált nem kerestem ott. Sżt. Inkább túlzottan féltem, hogy széttépnek a vérbölcsészek.